Munkavállalás

A német munkavállalókat megillető szabad mozgáshoz való jog az Európai Unió (EU) tagállamaiból származó munkavállalókra és családtagjaikra is vonatkozik. 2011 óta a magyar állampolgároknak már nincs szükségük EU-s munkavállalási engedélyre, és a németekhez hasonlóan ingyenesen léphetnek be bármilyen munkába.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség bevonása megszűnt a házastársakra, az azonos nemű partnerekre, a gyermekekre és esetleg más családtagokra is, akik maguk nem rendelkeznek EU-tagállam állampolgárságával.

Az a fontos, hogy ha Németországban él és dolgozik, akkor a bérleti díjhoz és a fizetéshez banki vagy takarékpénztári folyószámlára van szüksége. Rendszeres átutalások esetén állandó megbízást is készíthet. A számlanyitáshoz személyi igazolvány vagy útlevél, esetenként regisztrációs igazolvány is szükséges.

Amit munkavállalóként tudnia kell

Munkaszerződés

A munkaszerződés elvileg szóbeli formában is érvényes. Azonban mindig célszerű írásos munkaszerződést kötni.

Fizetés

A fizetést bérlapon dokumentálják. A bruttó és nettó bérek, valamint az összes pótlék és levonás részletesen fel van tüntetve rajta. A bérpótlék lehet például gyermektámogatás. Levonás történik a munkanélküli-, nyugdíj- és egészségbiztosításból. A bérekre adót vetnek ki. Joga van a megállapodás szerinti fizetéshez.

Munkaórák

A legtöbb német cég heti 40 órát dolgozik. A ledolgozott órák száma a munkáltatótól, a feladatoktól és az iparágtól függ. A munkaidőt a munkaszerződés rögzíti. A heti munkaidő maximum 48 óra. A napi munkaidő tíz órára meghosszabbítható, ha hat naptári hónapon vagy 24 héten belül nem lépi túl a napi nyolc órát. Ez rövid távon 60 órás maximális heti munkaidőt eredményez.

Szabadsági jog

A szövetségi szabadságokról szóló törvény szerint a fizetett szabadság naptári évenként legalább 24 munkanap (6 napos hét). Ha a munkavállalóval 5 napos hétben állapodtak meg, akkor a törvényi minimum szabadság húsz munkanapnak felel meg (4 napos hét: 16, 3 napos hét: 12, 2 napos hét: 8, 1 nap). -hét: 4 munkanap). A törvényben meghatározott minimális szabadságra való jogosultság kötelező. A munkavállalóval természetesen bármikor többről is megállapodhatunk.

Próbaidő és elbocsátás

A próbaidőről kétféleképpen lehet megállapodni:

1. A munkavállalóval ideiglenes próbamunkaszerződés jön létre. Ebben az esetben a munkaviszony a próbaidő lejártával automatikusan, felmondás nélkül megszűnik. A munkaviszony határozatlan idejű munkaviszonygá alakul át, ha a próbaidő lejártát követő munkaviszony folytatásáról a munkáltató és a munkavállaló előzetesen megállapodtak, vagy ha a munkaviszony hallgatólagosan, közös megegyezéssel folytatódik.

Figyelem: A határozott idejű munkaszerződést írásban kell megkötni, ellenkező esetben határozatlan időre szóló munkaszerződés van. Mivel a határozott idejű munkaszerződést csak annak időtartama alatt lehet szabályszerűen felmondani, szükség esetén célszerű szerződésben megállapodni a megfelelő felmondási lehetőségről.

1. A munkavállalóval határozatlan idejű munkaszerződés jön létre, amelyet próbaidőre szóló megállapodás előz meg. Ha a munkaviszonyt a próbaidőn túl nem kívánják folytatni, azt a próbaidőn belül (legkésőbb a megállapodás szerinti próbaidő utolsó napjáig) kifejezetten meg kell szüntetni. A próbaidő alatt, de legfeljebb 6 hónapig mindkét félre a rövidebb, két hét 15-ig, illetve naptári hónap végéig tartó felmondási idő vonatkozik.

A felmondási időt általában a munkaszerződés határozza meg. A határidők mindkét fél számára azonosak. A munkáltató nem bocsáthat el munkavállalót, ha az alábbi helyzetek valamelyikében van: betegség vagy baleset, terhesség, szülési szabadság, szülői szabadság. A munkavállalóknak joguk van a munkaköri referenciához (írásbeli értékelés).

2000. Május 1. óta a felmondást írásban kell közölni a másik szerződő féllel. A felmondás felmondása során gondoskodni kell arról, hogy a felmondó fél is jogosult legyen a szerződés felmondására. Ha a cég “főnöke” maga mond le, általában nincs probléma. Ha azonban mást utasít erre, a felmondást csak eredeti meghatalmazás egyidejű bemutatása esetén szabad bejelenteni.

Mi a teendő, ha munkanélküli?

Az álláskeresőt vagy munkanélkülit a munkanélküliség veszélyének ismertté válása után a lehető leghamarabb be kell jelenteni a Munkaügyi Hivatalnál. A munkanélküli segély igénybevételéhez igazolni kell a jogosultsági feltételek teljesülését.